Turbo Pascal - Változók
dátum: 2008-05-10
Kategóriák:
Pascal/Alapok
Ebben a részben a változókról illetve a konstansokról fogok írni, deklarálásukról, típusaikról.
A programokban sokszor használunk sok és sokféle adatot, amiknek a tárolására változókat használnuk. A változók értékei a program futása közben megváltozhatnak - a név is innen ered. Minden változónak van egy azonosítója amit tetszőleges névvel, a deklarációs részben kell deklarálnunk. A változóknak bizonyos típusai is vannak amit ugyanúgy a programunk elején kell feltűntetnünk. Ahhoz hogy a változókat helyesen tudjuk kezelni, az adattípusokkal is meg kell ismerkednünk.
Alapvetően kétféle adattípus van, az egyszerű típusok és az összetett típusok (struktúrák).
Bővebben az egyszerűbb típusokkal fogunk megismerkedni, ezek közül is a 3 legfontosabb típust szeretném megemlíteni, a numerikus típusokat, a szöveges típusokat, és a logikai típusokat. Ezeknek az ismerete azért fontos, mert tudnunk kell kiválasztani az adatainknak megfelelő típusokat, illetve műveleteket is csak azonos típusokon tudunk végezni.
A numerikus típusok is 2 részre oszlanak, az egész, illetve a valós típusokra.
Az egész típusokból a következőek léteznek:
Típus neve Helyfoglalás Értéktartomány
byte 1 bájt 0 -> 255
shortint 1 bájt (előjeles) -128 -> 127
word 2 bájt 0 -> 65535
integer 2 bájt (előjeles) -32768 -> 32767
longint 4 bájt (előjeles) -2147483648 -> 2147483647
Az egész típusok mint nevükből is látszik, nem alkalmasak törtszámok ábrázolására, erre vannak a valós típusok amik az egészekkel ellentétesen lebegőpontos számábrázolással ábrázolják számainkat a fix pontos helyett.
A valós típusok a következőek lehetnek:
Típus neve Helyfoglalás Pontosság (tizedes jegy)
single 4 bájt 7-8
real 6 bájt 11-12
double 8 bájt 15-16
extended 10 bájt 19-20
A szöveges típusok közül 2 típus van:
Típus Leírás
char 1 darab karakter
string maximum 255 karakterből álló karaktersorozat
Az utolsó típus a logikai típus aminek két értéke lehetséges: IGAZ vagy HAMIS (TRUE or FALSE), tárolásához 1 bájtot használunk. A programban boolean néven deklarájuk.
A fentebb említett típusok közül a sorszámozott típusnak hívjuk az egész típusú számokat, illetve a char és boolean típust. A sorszámozott típusok olyan típusok amik véges számú elemmel rendelkeznek, és minden eleméről tudhatjuk h a sorban hanyadik helyet foglalja el.
A numerikus típusokon a következő műveleteket használhatjuk:
összeadás: +
kivonás: -
szorzás: *
osztás: /
egészosztás: div
maradékképzés: mod
Az utóbbi két műveletet csak egész típusokon lehet elvégezni.
Most hogy már ismerjük a változók típusait nézzük meg hogyan deklarálhatjuk őket programunkban.
- program valtozo;
- var
- egesz : integer;
- karakter : char;
- szoveg : string;
- logikai : boolean;
- begin
- egesz:=10;
- karakter:='c';
- szoveg:='sziasztok';
- logikai:=TRUE;
- end.
Ebben a programban a változók deklarálását akartam szemlélteni, amit a var kulcsszó után tudunk megtenni a deklarációs részben, először a változó nevét, majd egy kettőspont után a típusát kell leírnunk. A változóknak értéket adni a := jelzés használatával tudunk a programtörzsön belül. A szöveges változóknál értékadáskor ' jelek közé kell tenni a szöveget.
